Két dolog miatt jutott eszembe, hogy készüljön egy ilyen bejegyzés is.

Az egyik egy telefon volt, amely során valaki fotózás után érdeklődött, és külön kérése volt, hogy ő képei ne legyenek utómunkázva, a nyers képeket szeretné. Arra gondoltam, talán sokakat riaszt ez a szó, hogy retusálás, vagy nem tudják, hogy a gyerekfotókat minek utómunkázni, ezért írok pár szót róla, én mit gondolok erről.

Az az igazság, hogy én nagyon szeretem a fotózásnak ezt a második részét is, az utómunkát is, nekem ez nagyon is fontos része a folyamatnak. Számomra itt kap végső formát a fotó, és bár a legtöbbször már a kép megszületésekor tudom, hogy milyen lesz a végeredmény, mégis egy nyers kép alakítása rengeteg lehetőséget rejt magában.

Ilyenkor lehet igazán egységes sorozatot készíteni, egyénire formálni a képeket, mindig nagyon izgalmas, hogy egy apró színezés, kiemelés, mennyire meg tudja változtatni a kép egész  jellegét.

Fotózás és a gyerekek születése előtt számítógépes grafikával foglalkoztam, talán ezért is van, hogy én imádok elbíbelődni egy-egy fotóval, nekem ez legalább olyan fontos része a képalkotásnak, mint maga a fotózás.

A másik ok, pedig nagyon egyszerű, felhalmozódott pár olyan kép amit sehol máshol nem tudok megmutatni, most egy kis kavalkád jön, lesz itt mindenféle, keretes, háttérkicserélős, textúrázott, giccsesen idézetes és giccsesen amerikai is. :)